Remember Me? - 16. Meglepetés

*Momo*

- Hát jó. – fújtam ki a levegőt.

- Hányadika van ma? – kérdezte AJ.

- Március 25. – felelt Kyu.

- Hogy elment ez az év is… - sóhajtott. És valóban, nem sokára vizsgák és szünet.

Pár perc múlva a kocsi megállt. Mivel szemem be volt kötve nem tudtam merre vagyunk.

- Had segítsek. – nyitotta ki az ajtót Kiseop és megfogta kezem.

- Köszönöm, de mikor vehetem már ezt le? – mutattam a kendőre.

- Nem sokára. – mondta biztatón. – Gyere óvatosan. – vezetett. – Vigyázz lépcső. – figyelmeztetett.

- Ó köszi. – nevettem. Magas sarkúban igen nehéz és kellemetlen volt így járkálni, hogy semmit nem látok.

- Várjatok, nyitom az ajtót. – szaladt előre Hoon.

- Vigyázz magas küszöb. – szólt megint Kiseop. – Mindjárt leveheted. – mondta. – Gyere, állj ide. – állított be.

- De minek ez az egész? – értetlenkedtem. Nem jött válasz, és már kezem sem fogta Seop. – Hé Kiseop! – kiáltottam. Semmi válasz. – Valaki?! – kezdtem kétségbe esni.

- Nyugii – állt mögém valaki, majd kikötötte a kendőt és levette szememről. A helyiségben sötét volt még az orromat sem láttam. Majd hirtelen lassú halk zene és halvány fény. Érdeklődve néztem körbe hátha meglátom valamelyik bolondot.

- Momo?! – szólt hátam mögül az ismerős hang. Megfordultam és Elivel találtam szembe magam.

- Hát te? – néztem nagy szemekkel. – Nincs valami fontos dolgod? – érdeklődtem. Csak elmosolyodott és egy vörös rózsát nyújtott át.

- Most pedig fordulj meg. – vállamnál fogva lassan megfordított.

- Boldog Születésnapot! – sétáltak felém egy gyönyörű tortával a többiek. Nagyon meglepődtem, teljesen kiment a fejemből, hogy szülinapom van, ezek a barmok meg emlékeznek rá. Meghatódtam nem is kicsit és pár öröm könnycsepp is legördült arcomon.

- Jaj ti kis… - mosolyogtam és nem tudtam mit mondani.

- Kívánj valamit és fújd el a gyertyákat. – nyújtotta felém a tortát Kyu. Biccentettem.

- Azt kívánom…. – Hogy örökre megmaradjanak ők nekem. – és elfújtam a gyertyát. A fiúk tapsoltak és fütyültek.

- Nagyon köszönöm. – ölelgettem körbe őket.

- Srácok Eli hova tűnt? – kérdezte Dongho. Mindenki csak vállat vont én pedig aggódva néztem hátam mögé.

- Mind1. – vont vállat Ho is és felkapcsolta a villanyokat. – Most már kezdődhet a buli. – kiabálta és feltekerte a hangerőt. Egy ütős kis szám ment, amit a fiúk énekeltek, azt hiszem Neverland volt a címe. Kevin nagyon belejött a táncolásba, hogy véletlenül levert egy poharat. Mit sem törődve vele tovább ment. A többiek is táncoltak és jól érezték magukat kivéve engem, hiába, hogy szülinapom van, mert az, akit szeretik nincs itt. Leültem az egyik székre és onnan néztem Kyuékat. Néha-néha megmosolyogtam a táncukat, mert aranyosak voltak Jaeseoppal. Az alkohol is fogyott rendesen, ahogy elnéztem az asztal felé.

- Hé. – tette valaki kezét vállamra. Ijedten felpattantam és a kéz tulajdonosa felé néztem. Eli volt az.

- Eli – öleltem át szorosan.

- Boldog születésnapot szerelmem! – emelte fel állam és egy apró csókot lehelt ajkaimra.

- Ennél jobb már nem lehet. – mosolyogtam.

- Fordulj meg. – úgy tettem, ahogy kérte. Megfordultam és egy nyakláncot emelt át fejem felett majd nyakamra helyezte. Egy kis arany, szív medál volt rajta egyik felén egy aprócska kis fehér kővel. Megcsodáltam a gyönyörű ajándékot majd visszafordultam Elihez.

- Köszönöm. – suttogtam majd megcsókoltam.  Belemosolygott a csókba, ami engem is mosolygásra késztetett.

- Elég a romantikából. – kiáltott AJ és megragadta kezem és táncolni vitt. Nagyon jól éreztük magunkat. Időközben átmentünk a közeli diszkóba és ott folytattuk az ünneplést. A pia is rendesen fogyott, sőt még jobban is. Kiseop, Kevin és Dongho már épp hogy állni tudtak a lábukon. Kyu és AJ is becsiccsentett eléggé, de ők még bírták. Hoon és Eli keveset ittak mondván, hogy legyen valaki normális is köztünk. Én egy pár pohár koktél és bor után már nagyon jól éreztem magam így nem nagyon emlékeztem miket műveltem. Olyan hajnali fél 2 felé Eli odajött hozzám. Épp egy boros pohár alját néztem, mikor kivette kezemből.

- Elég lesz szerintem. – nézett aggódva rám

- Miért? Pedig ez még csak a 2. üveg. – bambultam magam elé.

- Éppen ezért. – tette csípőjére kezét.

- Na de apucii – az alkohol beszélt belőlem. Nagyon kiütöttem magam.

- Gyere menjünk haza. – fogta meg kezem.

- Nem! – ültem vissza karba tett kézzel és duzzogtam, mint egy 5 éves. – Nem megyek. - ellenkeztem. Sóhajtott egyet és két erős kezét alám helyezte és felkapott. – Tegyél le. – ütögetem vállát. Nem szólt semmi csak vitt kifelé.

*Eli*

Hazafelé menet – mivel nem vezethettem, mert én is ittam egy keveset – gyalog mentem Eunnel. Útközben elaludt én pedig hátamra vettem és úgy vittem tovább. A többiek is velünk tartottak és most kivételesen megengedtem, hogy nálam pihenjenek le. Mert nem igazán szerettem, ha sok ember egyszerre nálam van.

Momo aranyosan szuszogott a fejem mellett. Picit feljebb dobtam, mert csúszott lefelé, ekkor valamit elkezdett mormogni. Először nem értettem tisztán, majd újra megszólalt.

- Szeretlek Ellison. – mondta és szorosan megölelt. Erre csak elmosolyodtam. Pár perc múlva már nálunk is voltunk. Becsődült a bagázs. Momot lefektettem az ágyamba AJ pedig mellé fektette Kyut is. Ő is rendesen kiütötte magát mit ne mondjak. Dongho is levetette magát az ágyra. Hiába próbáltuk lehúzni a lányok mellől nem engedte magát, így inkább hagytuk had aludjon ott.  Lefektettük Kiseopot és Kevint is, Soohyun elhelyezkedett a földön mi hárman pedig a kanapémon helyezkedtünk el és úgy aludtunk.

*Momo*

Reggel nagy fejfájásra ébredtem. Mikor kinyitottam szemeimet egy szuszogó Donghot láttam magam mellet és ijedtemben kipattantam az ágyból, amit rögtön meg is bántam a sajgó fejem miatt. Majd láttam, hogy Ho mellett alszik barátnőm is így megnyugodtam, hogy semmi nem történt.  Úgy döntöttem kimegyek a konyhába – mivel felismertem, hogy Eli házában vagyunk – és iszom pár korty vizet. Ahogy mentem ki láttam, ahogy Hoon, AJ és Eli a kanapén nyomorog és megmosolyogtam őket. Jó volt őket így együtt látni megint. Tovább mentem a konyába és töltöttem magamnak egy kis vizet. Majd egy ölelő kezet éreztem hasamnál. Hátra néztem és a szőke hercegem nyúzott arcát láttam.

- Jó reggelt. – puszilta meg arcom.

- Neked is. – simogattam kezét. – Hogy aludtál? – kérdeztem.

- Hát Jaeseoppal és Hoonnal az alvás…inkább ne részletezzük. – nevetett. Én is vele nevettem. – És te? – nézett aranyosan rám.

- Viszonylag jól. – mosolyogtam. – De öhm…ugye nem csináltam semmi őrültséget? – fordultam felé és néztem félve rá.

- Hát ha az őrültségnek számít, hogy 5 másik srácot megcsókoltál és egy csajra is rámásztál akkor de. – mondta halál komolyan. Megrémült arccal néztem rá. Tényleg ennyire berúgtam volna? – Jaj el ne hidd. – nevetett. – Jól viselkedtél, ne aggódj. – simította arcomon kezét.

- Gonosz vagy. – néztem rá mérgesen. – Most megsértődtem. – fordítottam fejem oldalra.

- Jaj ugyan már. Tudod, hogy szeretlek. – lehelte nyakamba.

- Hm. – emeltem fel orrom továbbra is. Mosolyogva megrázta fejét és lágyan nyakam kezdte csókolni. Apró puszikat lehet rá, amitől kirázott a hideg. Egyre feljebb haladt, míg elért szám széléig, ahol elidőzött kicsit.

- Najó… - engedtem végül és megcsókoltam. Kezeimmel átkaroltam nyakát és egy kisebb csók csatába kezdtünk.

- Khm… - köszörülte meg valaki torkát. Ijedten elváltak egymástól ajkaink és a hang tulajdonosa felé néztünk. – Nem áll szándékomban megzavarni titeket, de már mindenki fent van. – nézett ránk álmos fejével Dongho. Elnevettük magunkat, majd megfogtam Eli kezét és kimentünk a nappaliba. Valóban mindenki fent volt már. AJ és KyuWon a kanapén ültek egymás mellett kézen fogva, Hoon és Kiseop a földön fetrengtek telefonjukkal kezükben, Kevin az ablakon bámult kifelé Soohyun pedig…

- Hé! Hol van Soohyun? – kérdeztem hirtelen.

- Fürdik. – fordult felém Kevin, majd vissza az ablakhoz.

- Óóó. Nekem is kéne. – néztem végig magamon.

- Ugyan minek. – derekamnál fogva közelebb húzott magához Eli.

- Nézd meg hogy nézek ki. – mutattam magamra.

- Gyönyörűen. – és egy puszit lehet arcomra.

- Pabo. – mosolyogtam. Majd Soohyun is megjelent egy szál törülközőben.

- Ó haver, legalább öltözz fel. – nézett undorodva Kiseop Soora.

- Engem nem zavar. – csillogott Dongho szeme. – Vagyis izé… - pirult el. Meg kell hagyni egész szép kidolgozott teste volt Soonak, amit én is megnéztem picit.

- Még a végén féltékeny leszek. – nevetett Eli.

- Ugyan már – legyintett Soo és Donghora kacsintott. Mi a fene?!

- Nos – csaptam össze kezem – akkor én megyek fürdeni, még mielőtt bárki megelőzne. – mondtam. Beszaladtam a szobába kis táskámért és egy törülközőért majd a fürdőbe. Levetkőztem, majd beálltam a meleg zuhany alá. Végre lemoshattam a koszt magamról. Megmosakodtam Eli tusfürdőjével, aminek igen jó illata volt. Elzártam a vizet megtörülköztem és visszavettem fehérneműimet majd magamra tekertem a törülközőt és kimentem.

- Öhm Eli… - álltam a nappali ajtajába. Minden szem rám szegeződött. Hoon és Soohyun picit elpirult, Kyu és Kevin csak kuncogtak rajtuk.

- nem kéne így mutogatnod magad. – lépett mellém a barátom.

- Bocsi. – rebegtettem szempilláim. – Tudnál adni nekem egy felsőt? – néztem rá szépen.

Megindult a szobájába és egy kék pólóval tért vissza. Átnyújtotta nekem én pedig visszaszaladtam a fürdőbe és felvettem. Olyan volt, mint egy ruha. Combomig ért, akárcsak a tűzpiros ruhám.

- Oké mehettek fürdeni. – mentem többiekhez.

- Milyen jól állnak neked a cuccaim. – tette csípőjére kezét Eli és végig mért. Csak kuncogtam egyet és odatipegtem hozzá és nyomtam egy puszit arcára.