Remember Me? - 4. Semmi baj nem lesz

* Momo*

Mikor mentünk fel a lépcsőn szándékosan nekimentem Elinak, bár ez hiba volt. Megéreztem illatát, ami teljesen magával ragadt és újabb emlékek törtek fel bennem.

-  Jobban figyelhetnél csúnyaság. – mondta gorombán. Nem válaszoltam neki, mert még mindig illata hatása alatt voltam. Felmentünk és lepakoltunk Kyuval, majd, ahogy AJ kérte lementünk a konyhába.

- Na, most hogy mindenki itt van, arra gondoltam, elmehetnénk fürdeni egyet a közeli fürdőbe. – csapta össze tenyerét Jaeseop. – benne vagytok? – Kyura néztem félve. Leesett neki, hogy miért aggódom…ugyanis nem tudok úszni, de láttam szemében a „minden rendben lesz” nézést. Így beleegyeztünk. Mikor végre nagyszájú is belement felszaladtunk a ruhánkért és már ültünk is a kocsiba. Most szerencsére Hoon mellett ültem, ami megnyugtatott. Ha ő a közelemben volt valahogy mindig biztonságban éreztem magam.

- Nem értelek titeket. – törte meg a csendet.

- Tessék? – éppen bambultam mikor szólt.

- Mondom nem értelek titeket Elivel. Állandóan vitatkoztok meg minden. Abba kéne már hagynotok. – mondta komolyan.

- Mondd ezt annak a baromnak…mindig ő kezdi. – durciztam.

- Most olyan voltál, mint egy 5 éves. – nevetett.

- Nem emlékszem milyen 5 évesnek lenni. – néztem ki az ablakon.

- Ó tényleg…bocsánat. – jutott eszébe a mesém.

- Tudod Hoon, te vagy a legjobb barátom Kyu után. – mondtam vidáman. Erre felcsillant a szeme.

- Tényleg? – nézett nagy szemekkel. Csak bólogattam. – Ennek örülök. – mosolygott és kezemre tette kezét. Az út többi része, ami kb 10 perc volt, csendben telt.

*Hoon*

Mikor azt mondta, én vagyok a legjobb barátja a szívem megremegett. Lehet itt az ideje elmondani neki az érzéseimet? De mi van, ha visszautasít? Próba szerencse nem?

Egy pár perc múlva megérkeztünk a fürdőhöz. Mind ahányan voltunk egyszerre bementünk a jegypénztárhoz és megvettük az egész napos jegyet. Nem kis összeg volt azt meg kell hagyni, de meg fogja érni úgy érzem.

- Na fiúk lányok menjünk öltözzünk át. – ugrándozott Dongho. Majd megkerestük a fiú öltözőt gyorsba átöltöztünk és már mentünk is a medencékhez. Hamarosan megjöttek a lányok is. AJ és Soohyun elfütyülte magát, amint meglátták őket. Hát igen be kel vallani tényleg jól néznek ki.

- Melyik medencével kezdjük? – nézett körbe Dongho. – azzal ott. – válaszolt saját magának és már rohant is a legmélyebb medence felé. Mind követtük őt.

- Hé gyere Eun. – fogtam meg kezét. Lassan jött mellettem. – Mi a baj? – néztem aggódva rá.

- Ez a legmélyebb medence? – nézett maga elé.

- Igen. – feleltem.

- Én nem hiszem, hogy bemegyek. – állt meg hirtelen.

- Miért? Mi a baj? – álltam vele szembe?

- Én…én nem… - dadogott.

- Óóó értem. – erre mosolyognom kellett. – Gyere, van nálam egy nagy úszógumi felfújom és beleülsz. – viccen kívül, jó ötletnek tartottam. Azzal visszaszaladtam a helyünkhöz és elővettem a táskámból az úszógumit, majd gyorsan felfújtam.

- Na gyere. – húztam magam után. – Mos pedig ülj bele. – tettem a vízre a gumit.

- Biztos jó ötlet ez? -  nézett félve a vízre.

- Bízz bennem. – mondtam bíztatóan.

- Rendben. – elmosolyodott és óvatosan beleült. – Úristen. – nevetett.

- Ugye hogy jó? – nevettem vele. Erre csak vidáman bólogatott. – beljebb megyünk. – toltam magam előtt. Egyre csak beljebb és beljebb haladtunk.

- Szerintem itt bőven elég. – nézett körbe.

- Rendben. – álltam meg.

- Annyira bolond vagy. – fröcskölt vizet arcomba.

- Most miért is? – lepődtem meg.

- Mert mért ne? – nevetett. Megmosolyogtam ezt a kis beszólását.

- Eun?! – kezdtem félve.

- Hm? – nézet érdeklődve.

- Tudod a kocsiban mondtad, hogy Kyu mellett én is a legjobbak közé tartozom…és szeretném tudni, hogy…. – de nem tudtam befejezni, mert Kevin megszakított.

- Hoon gyere már ide egy kicsit. Nem találom az öltöző kulcsát. – kiabált kintről.

- Ott van a törülköző alatt. – kiabáltam vissza neki.

- De nincs ott. – értetlenkedett. Mért pont most? Megöllek Kevin.

- Hjajj…megyek. – sóhajtottam. – Mindjárt jövök rendben? – mondtam Eunnek.

- Ne, várj, nem akarok egyedül itt maradni. – nézett megrémülve maga köré.

- 2 perc. Addig úgy sem történik semmi. – nyugtattam meg.

- De siess! – parancsolt. Csak kacsintottam és már úsztam is kifelé.

*Momo*

Ahogy Hoonnal beljebb mentünk a vízbe, egyre jobban féltem, de tudtam, ha ő itt van velem nem lehet baj.

- Eun?! – kezdte félve.

- Hm? – néztem érdeklődve rá.

- tudod a kocsiban mondtad, hogy Kyu mellett én is a legjobbak közé tartozom…és szeretném tudni, hogy… - de nem tudta befejezni, mert Kevin félbeszakította a kulcskereső akciójával.

- Mindjárt jövök rendben? – mondta nyugodtan.

- Ne, várj, nem akarok egyedül itt maradni. – néztem magam köré rémülten.

- 2 perc. Addig úgy sem történik semmi. – próbált nyugtatni.

- De siess! – parancsoltam rá. Kacsintott és már úszott is ki. Amíg rá vártam próbáltam nem pánikba esni. Hiszen úszógumiban ülök, nem lehet semmi baj. Nyugtatgattam magam. Aztán megtörtént a baj….