Remember Me? - 18. Egy csodálatos nap

*Momo*

Nem tudtam mit mondani annyira el voltam ragadtatva ettől az egésztől. Nem hittem volna, hogy ilyen valaha is fog velem történni, és most a kellős közepén vagyok.

Csak kézen fogva ültünk egymással szemben, nem szólt egyikünk se. Teljesen elvesztem gyönyörű mandula szemeiben.

- Egy pillanat. – törte meg a csendet, majd felállt és bement a házba. Egy pár perc múlva egy üveg borral és két pohárral tért vissza. Kitöltötte a vörös italt, majd felállt.

- A 4. hónapunkra. – mosolygott. Én is felálltam és összekoccintottuk poharainkat, majd visszaültünk. – Momo?! – szólalt meg újra.

- Hm? – tettem le a poharamat.

- Gyönyörű vagy. – egy édes kis mosoly ült arcára. Belepirultam a megjegyzésébe, de jól esett.

- Szeretlek. – hajoltam közelebb hozzá egy csókért, amit meg is kaptam.

- Szerintem együnk, hm? – mutatott az asztalon lévő ételre. Bólintottam és már el is kezdtünk falatozni. Míg ettünk nem szólt egyikünk sem. Mikor elfogyott az étel Eli felállt és kezét nyújtotta. Nem értettem mit akar, de megfogtam és mentem utána. Igaz még nagyon világos volt, de annyira meghitt volt az egész. Halk zene szólt és párom szembe állt velem, megfogta másik kezem, majd lassúzni kezdtünk. Vállára hajtottam fejem, így táncoltunk hosszú percekig. Felnéztem arcára ő le rám és csak mosolygott. Még mindig hihetetlennek találtam ezt, és azt, hogy mindezt ő szervezte.

- Min gondolkodsz ennyire? – fürkészte arcomat.

- Csak azon, hogy mennyire hihetetlen ez az egész. – mondtam. – Mintha nem is velem történne. – hajtottam mellkasára fejem.

- Pedig veled történik. – suttogta hajamba. Elmosolyodtam és mélyen beszívtam kellemes illatát. Újra felnéztem rá, de most száján időzött szemem. Mindennél jobban kívántam őt, mindenhogy. Majd lassan közeledett felém, míg ajkunk össze nem ért. Először csak apró puszikat lehelt rá, majd végig nyalt alsóajkamon. Beengedtem számba nyelvét, majd nyelvemmel forró táncot jártak. Körbefontam kezem nyakánál, ő fenekem alá tette kezét. Értettem a célzást és egyik lábam köré fontam, majd másikat is, hogy könnyebb legyek neki. Így mentünk be a házba, csókunkat egyszer se megszakítva. Lassan felment a lépcsőn majd benyitott az egyik szobába. Óvatosan lefektetett az ott lévő ágyra majd teljes testsúlyával rám nehezedett. Éreztem éledező férfiasságát, és tudtam innen már nincs visszaút. Akartam őt mindenhogy. Az övé akartam lenni teljesen.

Keze elkalandozott combomon majd arcomra helyezte és félve rám nézett.

- Biztos akarod? – suttogta.

- Mindennél jobban. – teljesen elvesztettem az eszem. Fel voltam tüzelve, mint még soha. Körbe fontam nyakán kezem és közelebb húztam magamhoz egy vad csókra. Keze egyre lejjebb tévedt. Végighúzta melleim között majd hasamon megpihentette. Felültetett és lehúzta rólam a vékony ruhát, megcsodálta testem, amibe belepirultam.

- Mondtam már, hogy mennyire gyönyörű vagy? – egy szelíd kis mosoly jelent meg arcán.

- Azt hiszem. – mosolyogtam. Majd ajkaink újra összeforrtak és vad csatába kezdtünk. Lehámozta rólam melltartómat, majd mellemet kezdte masszírozni. Akaratlanul is belenyögtem csókunkba. Időközben megszabadítottam felsőjétől így megcsodálhattam gyönyörű, kidolgozott felsőtestét. Végig simítottam kezem izmos hasán.  Kezét lejjebb csúsztatta és az alsóneműm keresztül kényeztetett.

- El…Elih – nyögtem fel. Hirtelen felültem és letoltam farmer nadrágját, így már csak két alsónemű választott el bennünket. Mélyen a szemébe néztem, láttam a tüzet benne, ő is ugyanúgy vágyott rá, mint én. Hátradőltem és lassan lehúzta rólam az utolsó ruhadarabot is. Mikor már úgy érezte eléggé felizgultam óvatosan felhelyezte először csak egy majd még egy ujját. Fájt egy picit, de emellett kellemes is volt. Közben boxerén keresztül izgattam férfiasságát, amibe bele-bele nyögött. Egy kis idő múlva úgy látta már készen állok így elővett a fiókból egy kis tasakot, amint bontogatta, láttam, hogy egy óvszer. Lehúzta utolsó ruhadarabját magáról, majd felhelyezte magának. Aggódó pillantással nézett rám, hátha meggondolom magam.

- Mindennél jobban akarlak Eli. – suttogtam. Bólintott majd lassan nyílásomhoz helyezte nemi szervét. Lassan behelyezte, majd óvatosan beljebb és beljebb haladt. Kellemetlen volt ez az érzés, ahogy feszített és fájt. Ahogy elkezdett bennem lassan mozogni egy pár könnycsepp gördült le arcomon. Kezével letörölte őket és lágy csókot lehet arcomra, ezzel is elterelve figyelmem a fájdalomról. Nem kellett sok idő, míg megszoktam így a fájdalom élvezetté változott. Egyre gyorsabb tempót diktált Eli így egyre közelebb érve a gyönyörig. Kezeimet végighúztam hátán, amibe beleremegett és ez jó érzéssel töltött el. Minden egyes lökéssel jobban éreztem, hogy nem sokára elérem a pontot és Eli is közel áll hozzá. Majd egy utolsó lökés és elértük a csúcsot. Fejem hátraszegtem és Eli nevét nyögve élveztem el. Soha nem voltam még ilyen boldog, mint ebben a pillanatban. Azt akartam, örökké tartson.

Eli kétoldalt támaszkodott és arcomat figyelte. Közben a légzésünk lassan normalizálódott és lefeküdt mellém. Felé fordultam.

- Szeretlek. – suttogtam. Végig simított arcomon és megpuszilta homlokom.

- Én is szeretlek. – mosolygott, bár arcáról le lehetett olvasni, hogy aggódik.

- Mi a baj? – néztem félve rá.

- Biztos nem bántad meg? – kérdezte. Elmosolyodtam és közelebb húzódtam hozzá.

- Biztos. – leheltem nyakába, mire kirázta a hideg.

- Jól van. – játszott pár tincsemmel. – Hé… - érdeklődve felnéztem rá. - …gyere  - tekerte maga köré az egyik lepedőt és elindult kifelé. Nem értettem mit akar, de követtem. A fürdőszoba felé vette az irányt. Megfogta kezem, majd lassan kinyitotta az ajtót. A fürdőben félhomály uralkodott. Pár gyertya lángja lobogott a kád körül, illetve az ablaknál. Ahogy közelebb léptem a kádhoz láttam, hogy rózsaszirmok úsznak benne. A fürdőkád mellett volt egy kis asztalka, amin két boros pohár és egy üveg bor pihent. Szemem újra könnybe lábadt az örömtől. Elira néztem, aki csak mosolygott és egy csókot leheltem ajkaira.

- Hölgyem. – mutatott a víz felé. A lepedőt leeresztettem a földre és lassan bemásztam a kellemes vízbe. Eli is így tett és beült mögém. Ennél szebb dolgot soha nem tudtam volna elképzelni. A hab körbejárta az egész vízfelszínét körülöttünk így a rózsaszirmok elvesztek, de amint alábbhagyott a fehér pehely újra előbukkantak. A szerelmem nyakamba csókolt majd elemelte az egyik poharat töltött bele egy keveset a vörös italból és nekem adta. Magának is töltött egy kicsit.

- Khm… - köszörülte meg torkát. – Erre a csodálatos napra, a napra mikor találkoztunk, a napra, hogy egy ilyen lány, mint te Kim Yo Eun egy ilyen bolond srác, mint én gyönyörű barátnője lettél. Ránk. – hallgattam kellemes hangját mögülem.

- Bolond. – kuncogtam majd koccintottunk.

- Még mindig nem bántad meg, hogy a barátnőm vagy? – éreztem, hogy kételyek gyötörik.

- Nem, és nem hiszem, hogy valaha is megfogom. – fordultam felé. – Jegyezd meg. – mondtam komolyan. Elmosolyodott majd belekortyolt italába.

Sokáig ültünk a vízben és beszélgettünk, míg eldöntöttük, hogy ideje haza indulni. Összepakoltuk azt a kevés cuccunkat, amit vittünk – természetesen felöltöztünk – és mire elindultunk haza már sötétedett. Lassan haladtunk, mivel nem siettünk sehova. Késő éjjel értünk csak haza így már nem volt kedvünk semmihez beestünk az ágyba. Eli karjai közt aludtam el. Sokat gondolkodtam az úton hazáig, hogy ez valóban velem történt meg? Nem lehet, hogy csak álmodom, és nem sokára felébredek? De nem. Valóban megtörtént, és magamat éreztem a legboldogabb embernek a földön.